szentség törvénye (lat. lex sanctitatis): a Lev 17-26 fejezeteinek szertírástudományi elnevezése, melyet elsőként 1877: A. Klostermann használt. Eredetileg önálló egységet alkotott, és a →Szövetség könyve és a →Második Törvénykönyv után, a fogság idején v. a fogság utáni időben kapta meg végleges formáját és helyét, amikor is beépítették a →Papi iratba. R.É.
BL:1697.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.